Ma van az utolsó nap, a búcsú napja. Szomorú nap, mely változást hoz, hiszen minden változás egyben szomorúsággal is jár. Valami véget ér. A valóság sohasem lesz már olyan mint korábban, csak hasonló. Nagyon hasonló, de mégsem ugyanolyan. Egy kicsi halál bennünk.
Sajnos az utóbbi években ritkán jutottam el koncertjeikre, és nem követtem a sorsukat. Igaz, sohasem érdekeltek a bibliográfiai adatok a zenekarról, hiszen elsősorban nem őket, hanem a munkásságukat szerettem és élveztem. Persze azt nem tagadhatom, hogy csak általuk, személyiségük révén sikerült eljutnunk idáig: az utolsó napig.
Szűk tíz évig ismerhettem őket. Jóval azután vettem részt első Kispál-koncertemen, hogy az eredeti tagok fele elhagyta őket, de néha-néha (fontos évfordulós koncerteken) felbukkantak vendégművészként. Nem tartozom a legősibb és legfanatikusabb rajongóik közé, sőt eléggé kritikus vagyok velük szemben. Meggyőződésem, hogy (félig-meddig) szándékos végelgyengülés miatt veszünk ma végső búcsút tőlük. Amióta csak ismerem őket, nem tudtak egyetlen dobost sem megtartani hosszabb időre. Az újabb dobosokkal viszont a régi számokat is rendre újra kellett tanulniuk (ezt ők maguk állították egyszer), amelynek következtében mindegyiket nagyon jó minőségben tudták előadni, azaz összehangolt játékuk élvezetes rögtönzéseket tett lehetővé. Emellett sajnos a sok ismétlés elvette az időt az alkotástól. Lecsó állandó vendégművészként való jelenléte erősítette a gitáros vonalat, Dióssy pedig popos hatást hozott magával a legutóbbi néhány évben. Ez utóbbit nem mindig szerettem, néhány esetben túlságosan is soknak találtam az effekteket, bár a szövegezés miatt elfogadtam (mintha lett volna más választásom). A Németh Jucis korszakban már komolyan kezdtem aggódni a stílusuk miatt. A szövegek egyszerűen csodálatosak, igaz nem mindegyik érthető teljes egészében, de minden esetben erős hangulati jelleggel bírnak. Lovasi nagyon kreatív és termékeny sómen. Az első kettő tulajdonsága miatt elviselem tőle a legutóbbit. Képes megvadítani a tömeget a koncerteken, de stílusát sok esetben mindig is cinikusnak találtam, mintha gúnyolódna a közönségen, akik viszont ezt mintha nem vennék észre, sőt mintha még jobban őrjöngenének és tapsolnának. Tömeglélektan. Szerintem Lovasi is tisztában van vele, hogy ilyen helyzetekben bármilyen sértő megjegyzését dicséretként fogadná a(z ön?)manipulált sokaság. Szerencsére csak burkolt gúnyt szoktam észrevenni szavaiban. Lovasi tehetséges és túl termékeny szövegíró, és ez itt a baj. Mintha a banda nem tudna lépést tartani a szövegekkel, mintha nem tudna elég gyorsan ritmust szabni a szavaknak. Gondolom ez vezetett a Bandi a hegyről szólóalbumhoz, amelyet persze a zenekar adott elő korábbi közös dalaikhoz hasonlóan. És gondolom ez vezetett a Kiscsillag megalakulásához is. Végül meg kell említenem Kispált, aki megítélésem szerint amolyan csendestárs (a színpadon legalábbis határozottan az), és aki az egyetlen igazi kérdőjel a számomra. Őt mindig a legjózanabb, leggyakorlatiasabb tagnak tartottam, aki egyensúlyban tartja a zenekart azzal, hogy visszahúzza Lovasit a földre. Ezek persze csak feltételezések, amelynek alapja, hogy egyszer olvastam a névadási vitáról. Az alapításkor Lovasi valami állatos nevet akart volna (innen a borz), de Kispál elzárkózott (innen a Kispál) ettől, bár nem mereven. Azt azonban tényleg nem tudom megítélni, hogy Kispál hatása a dalokon hogyan és mennyire érződik. Ettől függetlenül őt is kedvelem.
Nagyon fognak hiányozni, bár a különféle adattárakon (cédéken és emlékezetünkben) megmaradnak a múlt egy értékes részeként. A búcsúnap nem teljesen letészem a lantot jelent, hiszen majd mindegyik tag csak kicseréli egy másikra. Velük még találkozhatunk a koncerteken. Ettől függetlenül búcsú, változás, szomorúság és egy kicsi halál bennünk. Béke dalaikra.
"Mert a karod csak egy holt ág, vágd el és szaladj
Egyvonalban vannak most a szíved meg az agyad " (Húsrágó, hídverő)
"Reggel lett, a rádióban esik
Tejjel kifli, ha megyek a boltba
Lenyeltem egy kétforintost
Hogy telefonáljak a magányomba " (Tejjel kifli)
"És hallgattam, hogy ne nehezítsem
A bemondó távoli halálát " (Tejjel kifli)
"Ha kijön a nap, te árnyékot látsz " (Holdutazás)
"Játszik a szív
Mikor dobog
Lassan lassan
Leng a testben
Még küld vért
A szárnyakhoz
Hogy teljen benne
Azoknak kedve" (Halszív)
"Jönni fog egy Lovas
Jönni fog egy Lovas
A szíve tele vízzel
A szemétől a szájig
Valami sós folyik és ő csak
Birkózik az ízzel
A szemétől a szájig
A szemétől a szájig
Elmegy egy kis hajó
Tele van halottal
Pénzzel meg kalózzal
Minden kalózhajó
Milyen hajó megy, milyen hajó megy el
ilyen kis vízbe?" (Jönni fog egy lovas)
"Késő volt már, tévéztünk
Mikor a nagy esőben a Föld eltűnt
Az égben a ház alól
Mentek sokan keresni
Mondtad, elég kilesni
Hátha csak itt bújkál valahol " (Földtörténet)
"Úgyse hiszi senki el magának
Hogy amit lát az tényleg van
Ha nem várja, hogy a valódi látványt
Jelző kürtszó felharsan
Szól a kürt, ellibben a függöny
Amit most látsz az tényleg van
Kár, hogy mikor körbenéznél
A szélben a mécsesed ellobban
És támad akkor olyan sötét
Amiben az élők kezét
Többet nem találod
És ami elér azt ütöd-vágod " (Zsákmányállat)
"És én utállak mert egyedül vagy
És egyedül vagyok mert utállak" (Tingli-tangli)
"Szeretek, szeretek
Okosan szeretek
Először nem túl nagy
Dolgokat szeretek
Hanem csak kicsiket
Keresek szeretni
Ha meg van
Eldobom
szeretem
keresni
Csak azzal játszom
Amit elérek
De mi lenne akkor
- Na jó ez csak elmélet -
Ha sokkal hosszabbra
Nőne a kezem
Vagy azoknak akik
játszanak velem" (Szeretek, szeretek)
"Abból a sok forintból
Amit éneklésért kapok
Nem kell sokat tudni
Csak bemondok pár nagyot
Mert az élet szolgája
A kimondott szónak
Megijesztem kicsit
Nem kapsz jó szót holnap " (Sika, kasza)
"Az emberek és a szex
Régi harcostársak
Testi jóbarátok
És a lelki világnak
Csontot dobnak olykor
És szerelemnek hívják
Ha kijön a lélek az ólból" (Jutka)
"Mondják, hogy a lélek halvány
De hogy szív alakú -
Ugyan mitől?" (Helló)
"Dobsz a galamboknak hadd dobogjon
Valamiért a szívük
Legyen céljuk, ne mindig higgyük
Hogy mind csak eszköz arra
mind csak eszköz arra
Hogy ez a város le legyen szarva " (Dal teázáshoz)
"Becsöngettem nem jöttél ki
Felrúgtam a kukát
Pedig a legfrissebb jelmondatokból
Csináltam álruhát
Megsárgul lassan a házatok falán
Minden, ami választható
De én nem írok semmit magamra (1,2,3.)
Ki lehetett az, aki telefonált
Hogy felejtsem már el
Az a hideg most bennem van
Amit a fagyidban keresel" (Jelvény nélkül)
"Épp azt fejtem meg, hogy mennek
A nagy dolgok körbe-körbe
Ezüst tálról felindul a Hold
A Nap belefordul egy vasvödörbe" (Keringő)
"Arra integettem ahol
Gondoltam van Isten
S volt is ott valaki
Hátul a sötétbe
De hátha az ördög az
Hagytam a fenébe" (Nyár volt, s blúzát a szél...)
"Rakja föl mindenki a szárnyait
Nekem is van a szekrényben egy kis fehér
Verdesek de testem már túl kövér" (Minden száj nyitva áll)
"Gyerek vagy ám még, az anyud ébreszt,
Hogy a 7-es buszt el kell, hogy érjed
Te meg csak fekszel és olyan jó vagy
És olyan rossz lesz, "anyu még kicsit hadd" (Kicsit hadd)
"Az emberek megértik, ha nem szeretik őket
Hogy most eléggé olyanok lettek a körülmények [...]
Ti is inkább féltek és az okból szerettek,
Hogy biztos nem bánt senki majd, ha kedvesek lesztek " (Az emberek megértik)
"MÁV állomás de fenn a Malév is jár
Egy néz föl csak a többi magába száll [...]
a vonalkódnak lejött a széle
Nem engednek be vele a messzeségbe
De én be akarok menni van nálam fegyver
Vagyok olyan erős mint egy erős ember
Megmentelek kicsi világ
Zuhanok de szárnyam lesz ez a kabát" (Tiszai Pu.)
"De szeretnék én is hej jó sokáig élni
Nézni ,hogy lánkákból nő aztán meg néni
És amikor öreg leszek és iszonyú tapasztalt
Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp" (De szeretnék)
"Mint kicsikart szó
A haldoklóból
Hogy hol a kincs
Vagy ki a gyilkos
Olyan nehezen mondom ,hogy: szeretlek" (Életigenlő szám)
"Úristen, Úristen, hogy én ezt mennyire unom
Belülről érzem, és kívülről tudom, hogy:
Beszél, aki keres
Hallgat, aki talált
Senki nem ért semmit
Az orvosok például nem értik a halált
Hát, senki nem ért semmit…" (WC-n sírni)
"Mert a kulcs, ami a mennyet nyitja
A pokolba is jó, fordítva
A kulcs, ami a pokolba jó
Igazából a mennyből való" (Karácsony)