A hétvégén a hajamat is lenyirattam. Már régóta terveztem, hogy megszabadulok a hátam közepéig érő, sűrű, vékony szálú copfomtól.
Nyáron nagyon meleg a hosszú haj, ráadásul eléggé kezelhetetlen, és problémás vele uszodába, strandra menni. Nem hordhattam soha kiengedve, mert rögtön rasztaközeli állapotba került egy kis szél hatására. Az ápolása is hosszabb időt vett igénybe. Azt szokták mondani, hogy a drasztikus frizuraváltás személyiségváltozást jelez, vagy az életkörülmények változását. Ebben az esetben csak elegem lett a hajamból. Eredetileg a vállamig akartam lenyiratni, de a végén rövidebbre sikerült. Az eredmény tragikus lett, talán eddig ez a legelőnytelenebb frizurám. Főleg akkor lesz előnytelen, ha nem tudom majd jól beszárítani. Még szerencse, hogy éppen állást keresek, és fő az első benyomás. Bár normális hajjal sem volt nagy sikerem.
Szóval most növesztem a hajamat, amelynek az az egyetlen jó tulajdonsága, hogy rövid. A levágott copfot mindenesetre eltettem emlékbe, hiszen az volt az esküvői hajam.
