Ismét ősz, ismét költöznek a madarak (már amelyik). Ennek ellenére úgy látszik, hogy néhány gólya késve fog indulni, hiszen néhány apró, ámde annál fontosabb csomagot kell még idén, illetve kora tavasszal kézbesíteniük.
Persze nyugodtan rábízhatnák a kézbesítést a postára is. Szerencsére azonban a gólyák tisztában vannak vele, hogy még az elsőbbségi, ajánlott küldemények is (talán főleg ezek) nyomtalanul elveszhetnek. Így nem kockáztatják meg a címzettek haragját, és inkább személyesen adják át a küldeményt vállalva a zord időjárási viszonyokat és az esetleges dugó miatti többórás várakozást az utakon.
Azt hiszem, hogy minden kellemetlenségért kárpótolhatja őket a szülők, a család és elsősorban az ordító, vörös és ráncos csomag hálája és öröme.
