" Az előadás egy jelenetében rövid ideig meztelenség látható!" olvashattam a Vígszínház weboldalán - sajnos már csak az előadás megtekintése után.
Szerettem volna egy színdarabbal kényeztetni magamat. A Vígszínházban többnyire élvezhető, jó darabokkal találkoztam. Tisztában vagyok vele, hogy a mai kor értékrendjéhez és a népszerűbb életstílusbeli trendekhez viszonyítva (, és itt nem a szélsőségekre gondolok!) eléggé konzervatív (szögletes/merev?) vagyok. Éppen ezért általában ügyelek arrra, hogy ne túl szigorúan ítéljem meg/el, ha az élet kissé talán szokatlanabb, meghökkentőbb helyzetet produkál.
Gothár Péter Makrancos Katája ennek ellenére sok volt. Az ismertetőben található figyelmeztetés helytállónak bizonyult. Két színészt teljes, egyet félpucér állapotában tekinthettem meg többedmagammal, valamint a Petruchiot alakító színész is kivillantotta férfiúi valóját még ugyancsak az első felvonásban. A művészetben helye van a meztelenségnek, de csak akkor, ha ez nem öncélú, hanem a művészeti értéket szolgálja, vagy valami hasonló. Nem akarok okos lenni, mert szakmailag nem értek hozzá. A nagyérdemű tagjaként viszont jogom van kijelenteni, hogy a történet és a szituáció ebben az esetben nem indokolta sem a teljes, sem a részleges vetkőzést, és így erőszakoltnak is éreztem. Amikor a történet szerint két szereplő szerepet cserél, akkor a cserét szerintem egy egyszerű kalap-, és kabátcsere is jól szimbolizálja. Én, mint néző elértem a célzást, és tudom, hogy a hiányos ruhacsere jelzésértékű. A meztelenkedés ott, abban a percben kínos és megalázó volt az érintett színészek és a nézők számára is.
A fentiek fényében a darab egyéb aspektusairól - a jelmezek, a díszlet vagy a színészek alakítása -, már értelmetlen lenne véleményt fogalmaznom. Könnyen megeshet, hogy csak én túlzom el a dolgot, ennek ellenére azért a jövőben kerülni fogom Gothár rendezését.
Szereposztás:
Baptista Minola, gazdag padovai polgár | Dengyel Iván |
Katalin, a „makrancos”, Baptista nagyobbik lánya | Börcsök Enikő |
Bianca, Baptista kisebbik lánya | Réti Adrienn |
Petruchio, veronai nemes, Katalin kérője | Nagy Ervin m.v. |
Grumio, Petruchio személyi szolgája | Molnár Áron |
Gremio, gazdag öregember, Bianca kérője | Lukács Sándor |
Hortensio, átöltözve Litio, Petruchio barátja, Bianca kérője | Fesztbaum Béla |
Lucentio, átöltözve Cambio, pisai nemes, Bianca kérője | Rétfalvi Tamás e. h. |
Tranio, átöltözve Lucentio, Bianca kérője | Mészáros Máté |
Biondello, Lucentio szolgája | Lengyel Tamás |
Vincentio, gazdag pisai polgár, Lucentio apja | Harkányi Endre |
Kereskedő, átöltözve Vincentio, mantovai ember | Csőre Gábor |
Özvegy, szép fiatal nő | Hullan Zsuzsa |
Curtis, Petruchio gondnoka | Márkus Sándor e.h. |
Továbbá: Viszt Attila, Ágoston Péter e.h., Hekler Melinda e.h., Szabó Irén e.h., Nagy Dániel Viktor e.h., Kertész Katalin, Kertész Károly
Viola da gambán közreműködik: Stollár Xénia / Kallai Nóra
Díszlet: GOTHÁR PÉTER
Jelmez: BUJDOSÓ NÓRA
Dramaturg: MORCSÁNYI GÉZA
Zene: TALLÉR ZSÓFIA
Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN
Világítástervező: PETŐ JÓZSEF
Dramaturg gyakornok: VAJDA VIKTÓRIA
Súgó: GÁL TÜNDE
Ügyelő: KUTI LÁSZLÓ, WIESMEYER ERIK
A rendező munkatársa: PINTÉR BEÁTA
Rendező: GOTHÁR PÉTER